A mesterséges intelligencia egy olyan általános célú technológia, mint a gőzgép vagy az elektromosság, hiszen a segítségével nem egy konkrét problémát oldhatunk meg, hanem életünk több területén is bevethető.
Ráadásul rendkívül gyors fejlődése miatt a magyarok egynegyede nem is tud lépést tartani mindezzel, derült ki a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésből. A technológiával szembeni bizalmatlanság azonban ennél mélyebb okokra is visszavezethető.
A Bosch Magyarország Podcast friss epizódjában Pintér Róbert PhD, szociológus és politológus, a Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének oktatója és a vállalati digitalizációt kutató Digiméter szakmai vezetője, valamint Hack Mónika, a magyarországi Bosch csoport vállalati kommunikáció és kormányzati kapcsolatok osztályának sajtókapcsolatokért felelős munkatársa és Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere beszélgetett
„Definíciós problémáink vannak az MI használatával kapcsolatosan. Sok alkalmazásról nem is tudjuk, hogy MI alapú vagy egyszerűen nem tekintjük annak”
– emelte ki Pintér Róbert PhD, szociológus és politológus. Ilyenek többek között az autónavigáció, a forgalom alapján javasolt tömegközlekedési eszközök vagy az optimalizált útvonalak meghatározása, de idetartozik a közösségi média használat vagy a fordítóprogramok alkalmazása, emellett az időjárás-előrejelzéssel kapcsolatos applikációk is.
Úgy félünk az ismeretlentől, hogy nincs saját tapasztalatunk
Bár a magyarok 53 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia lesz a következő évtized meghatározó technológiája, a Bosch Tech Compass kutatása szerint a napi szintű alkalmazás még elenyésző: példának okáért a ChatGPT-t csak minden huszadik ember használja rendszeresen.
A felmérésből az is kiderül, hogy bár még kevesen próbálták, mégis minden második megkérdezett tart attól, hogy az MI a jövőben veszélyeztetni fogja vagy elveszi a munkáját. Ahhoz, hogy az elfogadás és a bizalomépítés folyamata elinduljon, hasonló utat kellene bejárnunk, mint amikor az internetet bevezették, emlékeztet Pintér Róbert szociológus, aki szerint a magyaroknál az IWIW hozta meg ezt az áttörést. Most viszont hiányzik az a belépő alkalmazás, ami segítené a megértést, miközben sokan nem elég nyitottak arra, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatot.
Versenyelőny lesz a digitális nyitottság
A Bosch Tech Compass válaszadói szerint az MI elfogadásában a vállalatoknak és az oktatásnak is nagy szerepe van, amit a szociológus is megerősített. Hack Mónika, a magyarországi Bosch csoport vállalati kommunikáció és kormányzati kapcsolatok osztályának sajtókapcsolatokért felelős munkatársa elmondta, hogy „a Bosch 2020 óta rendelkezik mesterséges intelligencia kódexszel, hiszen a legújabb nemzetközi innovatív trendeket követve a mesterséges intelligencia a vállalat minden termékében megtalálható vagy hozzájárul azok gyártásához. Emellett vállalati érték a folyamatos tudásfejlesztés: nemcsak a munkavállalók, hanem a beszállítók és a jövő generációinak képzése is.”
Ugyanakkor nem csak a vállalatok, de a munkavállalók is felelősek azért, hogy a folyamatos képzéseknek köszönhetően versenyképesek maradjanak.
Arra a kérdésre, hogy egyenlőtlenséget fog-e okozni, ki milyen gyorsan tud a változásokkal lépést tartani, a szociológus elmondta, hogy középtávon (5–15 éven belül) a szakmák nagy többsége átrétegeződik, és az iparági szegmensben a technológiai nyitottság előnnyé válik:
„nem feltétlenül a cégnél eltöltött idő, a tapasztalat vagy a munkahelyi tudás, hanem a digitális nyitottság fog szerepet játszani abban, ki milyen karrierutat tud bejárni. Tehát végül nem az MI veszi el a munkát, hanem egy másik ember, aki ügyesebben tudja azt használni.”
Kritikus gondolkodásra is szükség van
„Az MI használata óriási kihívást jelent az oktatás számára, és a számonkérés módját a jövőben teljesen át kell alakítani. Ahhoz, hogy minél gyorsabban, jobb minőségben, hatékonyabban hozzunk létre megoldásokat, és ehhez etikus és legális módon használjuk a rendelkezésre álló eszközöket, meg kell tanítani az iskolákban az MI helyes alkalmazását”
– mondta el Pintér Róbert.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyi és mindennapos alkalmazásához elengedhetetlen lesz a forrásellenőrzés.
A kiberbiztonsági tudatosság, illetve a kritikus gondolkodás kialakításában, így az álhírek, hamisítványok felismerésében a kormányzat, a jogalkotók, a szakmai testületek és az oktatás mellett az egyéneknek és a vállalatoknak is nagy felelőssége van. „Az embereknek ezen a területen is szükségük van támogatásra” – hangsúlyozta Hack Mónika.
