Európában gyakorlatilag kollektív tudati szinten rettegünk a kudarctól, igazán sikeresnek pedig azt gondoljuk, aki soha nem bukott el semmiben – legalábbis látszólag. A kudarc megítélése azonban nem mindenhol azonos. Sőt, vannak olyan kultúrák, ahol kifejezetten ünneplik azt. Főképp igaz ez a Szilícium-völgyre, az innovációk bölcsőjére.
„A siker pocsék tanár”
A legutóbbi kockázati tőke tél következtében 2021 és 2023 között 61 százalékkal csökkent a startupok innovatív ötleteinek globális finanszírozása és úgy általában is a befektetési kedv, ami újabb startup kihalási hullámot hozott.
A CBInsights adatszolgáltató legutóbbi kutatásában arra volt kíváncsi, hogy van-e közös jellemzője a fenti időszakban bebukott és vizsgált 438 startupnak. Röviden: van. Hosszabban: négy dolog tehető felelőssé a startupok kudarcát illetően:
- a pénzcsapok kiszáradása
- a versenytársakkal szembeni túlsúly
- viszálykodó alapítók és/vagy befektetők
- kimerültség és a kiégés.
A völgy mitológiája szerint az ilyen kudarcok jelentik a „tanulási pillanatot”. Ami majd közelebb viszi cégalapítókat a sikerhez és talán arra is ösztönzi őket, hogy legközelebb okosabbak legyenek. A kudarcra az igazán sikeresek barátként, nem pedig ellenségként gondolnak.
A Microsoft vezérigazgatója és egyben a világ negyedik leggazdagabb embere, Bill Gates ünnepli a kudarcot. Az egyik legismertebb idézet is tőle származik a témában, miszerint „a siker pocsék tanár”.
„Elhiteti az okos emberekkel, hogy nem veszíthetnek.”
A kudarc nem mindig kudarc
A kudarc azonban könnyen alááshatja a motivációt és az önbizalmat, és közel sem vezet önvizsgálathoz. Azonban a tanulmány azt a kérdést is feszegetni, hogy miért gondolkodunk másképp a kudarc és siker párosáról? A résztvevők válaszai alapján ugyanis, ha más dologról/területről gondolkodunk, akkor azt feltételezzük, hogy a múltbeli viselkedésből tanulva, a következtetéseket levonva legközelebb már körültekintőbben, tapasztaltabban járunk el. A kudarc-siker párosánál ugyanakkor ez a logikai művelet nem érvényesül.
Európában inkább jellemző ez a gondolkodásmód, ahol a kudarctűrés alacsonyabb és ezzel együtt a kockázatviselési kedv is. Kockázatra és az azt megelőző innovációra való nyitottságra pedig szükség van.
Az Amazon alapítója, Jeff Bezos szerint:
„a gyorsan változó digitális korban való túléléshez még egy olyan hatalmas vállalatnak is, mint az Amazon, meg kell őriznie a kísérletező, ügyfélközpontú, „megszállott” mentalitását.”
A Szilícium-völgy zsenialitása meglátása szerint pedig ebben rejlik: hogy megveti a hagyományos kudarcot, és megpróbál biztonságos teret létrehozni a nem hagyományos sikerek számára, amit rengeteg ünnepelt kudarc előz meg.
(Kép: Rawpixel)
