Egy az IVSZ által is publikált tanulmány szerint a vállalatok üzleti feladatainak mintegy 34 százalékát már most is gépek vagy algoritmusok, 66 százalékát pedig emberek végzik. Ez az arány 2027-re a 47-53 százalékra módosul jellemzően a generatív MI és a nagy nyelvi modellek szélesebb körű elterjedésével. Az MI-para az új generációs nyílt forráskódú algoritmusok új generációja miatt alakult ki, egész pontosan a ChatGPT megjelenésével, amely első ránézésre már majdnem nagyon okos – bár erről megoszlanak a vélemények.
Tény azonban, hogy ez az egyébként 10 éve folyamatosan fejlesztés alatt álló generatív rendszer olyan eszközzé vált, amely mindenki számára lehetőségeket kínál.
Mennyibe kerül?
Nehéz pontos választ adni arra a kérdésre, hogy egy vállalat számára mekkora befektetéssel jár, ha a saját adatbázisát szeretné összekapcsolni egy nyílt forráskódú generatív algoritmussal, amelynek nem csak adatvizualizációs és eladást támogató szolgáltatással, hanem piacfigyelő, javaslatokat tevő megoldásokkal is rendelkeznie kell. Úgy kell ezt elképzelni, mint a házba bekötött áramot – megfizethető energia, amelyre a háztartási szükségletekhez köthető eszközöket lehet rákötni, amelyeknek minél nagyobb teljesítményűek, minél nagyobb kényelmet kínálnak, annál nagyobb az energiaigényük, tehát annál többe kerül az áram felvételük. Ugyanakkor ma már a technológia elérte azt a szintet, amely lehetővé teszi a kis teljesítményű eszközök használatával is a maximális kényelmet.
Az olyan okos algoritmusok, amelyek ma a kis- és a közepes vállalkozások számára is elérhetővé váltak, eddig a nagy techcégek, mint a Google, vagy a Meta privilégiuma volt. A nyílt forráskódú MI-vel egy kisvállalkozás is hozzájuthat olyan szó szerint minimális befektetéssel olyan hatékony marketinget, eladást, gyártást, raktározást segítő generatív eszközökhöz, mint a Facebook hirdetési rendszere, vagy a profilok idővonalát szerkesztő algoritmusa, esetleg a Google keresőmotorja.
Ugyanakkor ezek az eszközök csak akkor tudnak megfelelő válaszokat adni, ha megfelelő kérdéseket kapnak. Ez az, amire meg kell tanítani a vállalkozásokat, illetve a vállalkozások munkavállalóit. Az IVSZ szerint már most muszáj konkrét lépéseket tenni a hazai munkavállalók digitális készségeinek fejlesztésében, ha ugyanis ez elmarad, az már rövid távon is komoly versenyhátrányt okozhat Magyarországnak. A helyzet ugyanis az, hogy a magyar vállalkozások IT és ICT fejlesztési hajlandósága még a régiós távlatban is alacsony. A magyar cégek nagyon nem szeretnek számítástechnikai fejlesztéseket végrehajtani és nagyon nem szeretik az új technológiákat. Annak ellenére sem, hogy ma már szinte úgy hozzáférhetnének az MI-eszközhöz, mint az irodájukban az áramhoz, vagy az internethez.
Hol lesz áttörés?
Szinte mindenhol várható, de például egy étteremben, egy élelmiszer áruházban, vagy akár egy autószerelőnél nem tudja a MI kiváltani az élő munkát, hacsak nem robotokkal, de azok megtérülése a jelenlegi beszerzési árak mellett ezen területeken soha meg nem térülő beruházás lenne. (Bár megvan az eladó és kassza mentes élelmiszer bolt technológiája, mindeddig azért nem terjedt el, mert az ilyen üzleteket működtető informatikai rendszerek és végponti eszközök ára horribilis, nem kigazdálkodható.)
Az sem egészen véletlen, hogy az informatikai szakemberek a hozzáférhető nyílt forráskódú generatív algoritmusok esetében a Google, vagy a Meta algoritmusait hozzák fel példaként. Ezek leginkább a marketing és üzletszervezés támogatásában nyújtanak a vállalatok nagy segítséget, ennek megfelelően első az MI hasonló forradalmi változást idéz elő a marketingben, mint korábban az internet – nem szabad elfelejteni, hogy a világháló és ráépülő platformok gyökeresen alakították át a vállalatok reklám-marketing tevékenységét.
A generatív algoritmusok használatával készíthető reklámszöveg, közösségi média poszt, blogcikk, hírlevél szöveg, ajánlat, piackutatás, honlap szöveg, és vele mindezek folyamatos karbantartása, aktualizálása. Az MI révén tulajdonképpen egy komplett marketing osztályt kapnak a kisvállalkozások, asszisztenssel, grafikussal, szövegíróval és egy marketing tanácsadóval, havi párezer forintért.
Ugyanez mondható el egy vállalat teljes kommunikáció szervezéséről is, hiszen azok pusztán nyelvi alapúak, nincs szükség élő munkát kiváltó robotok beruházására. Magyarán ezen a területen lesz szükség a munkavállalók képzésére, digitális tudásuk fejlesztésére, illetve a motorikus tevékenységük lebontása következtében felszabaduló kreativitásuk és intuíciójuk fejlesztésére. A Microsoft idei Work Trend Index kutatása szerint az MI nem elveszi az emberek munkáját, hanem felszabadítja őket a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre. Bár hozzá kell tenni, hogy ma a magasabb hozzáadott értéket az összefüggések felismerése adja az összes kommunikációs területen, amelyre ma már a generatív algoritmusok is képesek – természetesen emóciók nélkül.
Mindenkinek jó lesz?
Ez utóbbi kulcskérdés lehet az MI vállalati szintű rövid és középtávú alkalmazásának sikerében. Ma a média cégek egyre többet foglalkozik azzal, hogy a termékeiket fogyasztók mennyire szeretnék, igényelnék a nem ember által előállított tartalmakat. A kép vegyes és nem egyértelmű. Vélhetően ugyanez leképezhető egy termelő cégnél is – nagy kérdés mennyire szeretné egy felhasználó, vagy fogyasztó, hogy MI kommunikáljon vele és az MI mondja el neki valójában mire van igénye. (Hosszabb távon ez nem kérdés.) Itt jön újra képbe az emberi tényező, aki képes emberként gondolkodni, de közben jó ért a Mesterséges Intelligenciához, illetve azokhoz a számítástechnikai eszközökhöz, amelyeken fut a rendszer.
Ma Magyarországon hatalmas hiány van a modern számítástechnikai készségekkel rendelkező munkavállalókból. A képzéseknek ezirányúaknak kell lennie – véli az IVSZ, hozzátéve –, az embereknek más típusú munkavégzésre kell felkészülniük, más készségeket kell elsajátítaniuk a jövő munkahelyén való helytálláshoz.
