Képek: Georgia Tech, Pixabay
A távmunka a világjárvány miatti karantén, a kötelező otthonülés alatt vált sokak számára normává. Nem mindenki élvezte, az érintettek pozitív és negatív tapasztalatokról egyaránt beszámoltak – derül ki a Georgia Technológiai Intézet (Georgia Tech) felméréséből.
A rugalmasságot, a gyerekekkel és a mozgáskorlátozott hozzátartozókkal való együttlétet, munka és élet egyensúlyát pozitívumként, míg az együttműködési, kommunikációs és munkakörnyezeti problémákat negatívumként emelték ki az érintettek.
Amikor jobbak a markáns, elfogult vélemények
A Georgia Tech kutatói mélyebben fel akarták tárni a távmunka megítélését. Az alkalmazottak beszámolóit tartalmazó Glassdoor oldal adatait használták. Mivel a bejegyzések névtelenek, a vélemények hitelesebbek, és az adatsor még úgy is ideálisnak bizonyult, hogy az ilyen oldalak vonzzák a markáns véleménnyel rendelkező személyeket. A kutatók profitáltak az elfogultságból, mert kifejezetten határozott megnyilvánulásokat kerestek.
Elmondták, hogy semleges véleménnyel elvétve találkoztak, de pont ezt akarták, mert a pozitívumok és a negatívumok iránt érdeklődtek. Érzékelték az elfogultságot, ám az adatsort ennek ellenére kifogástalannak találták.
Számszerűsítve, 140 ezernél több bejegyzést találtak. A Fortune 500-hoz tartozó ötvenkét vállalat, köztük a Salesforce, a Verizon és a Walmart alkalmazottainak posztjait vizsgálták, az igenekre és a nemekre összpontosítottak. (Ezek a cégek a pandémia alatt lehetővé tették a távmunkát.)
Az elemzéshez algoritmikus előrejelzést készítettek, hogy azonosítsák a távmunkához pozitívan viszonyuló vállalati kultúrákat. Statisztikai és mélytanulás (deep learning) megoldásokat használva, hetvenhat százalékos pontossággal prognosztizálták a cégek pozitív, illetve negatív távmunka-környezetét.
Érdekes eredmények
A vállalati kultúrát negyvenegy különböző szempont alapján, hét alkategóriára osztották: érdeklődések, munkaértékek, munkatevékenységek, közösségi készségek, szerkezeti jellemzők, munkastílusok, személyek közötti kapcsolatok.
A távmunkához pozitív környezetet biztosító vállalatok három kategóriában remekeltek: ahol az alkalmazottak saját céljaikat követhették (érdeklődések), ahol rájuk bízták a döntést és az együttműködő környezetben végzett munkát (munkaértékek), és ahol rugalmasan viszonyultak a távmunkához és a munkaórákhoz (szerkezeti jellemzők). A „munka-élet egyensúly”, a „rugalmas munka” kifejezések fordultak elő leggyakrabban. A mérgező munkakultúrával rendelkező cégek semmit sem tettek a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás promótálásáért, a dolgozók pedig nem érezték a tiszteletet, morálisan megkérdőjelezhető döntések is születtek.
A kutatók szerint az eredmény generációs különbségekre szintén rávilágít. Az Y és a Z generáció, azaz az 1984 és 1994, valamint az 1995 és 2009 között születettek (az utóbbiakból értelemszerűen csak a tizennyolc felettiek) sokkal többre értékelik a vállalati kultúrát, míg a boomerek inkább a javadalmazást. Előbbieknél fontosabb a munkaidő rugalmassága, amiért cserébe még az átlagos fizetéssel is kibékülnek, és épp ezért a távmunkával sincs kifogásuk.
