A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása tagadhatatlan, ugyanakkor nem minden iparág és szakma egyformán érzékeny az MI térnyerésére. Az már jól kirajzolódott, hogy a magas képzettséget nem igénylő, repetitív feladatokból álló munkákat szépen lassan ki lehet váltani automatizálással. De a jól körül határolható és az informatika szempontjából definiálható szakmákat – például a könyvelés bizonyos részeit –már az MI is el tudja végezni. Azonban vannak olyan hivatások, amelyeket nem. A Forbes összegyűjtötte, melyek lehetnek az MI-ellenálló szakmák.
Gyakorlati tudást igénylő hivatások
A jól képzett szakmunkát és a gyakorlati tudást igénylő hivatások, például a villanyszerelés vagy épp az asztalosság olyan terület, ahol az MI lemarad. Egyszerűen azért, mert bizonyos szempontból túl komplex problémamegoldó készségre van szükség, ami egyelőre nem írható le az informatika nyelvén.
Másrészről a „kétkezi” szakmákban szükséges fizikai ügyesség, térbeli tudatosság és a gyakorlati tapasztalaton alapuló döntéshozatal nem tanítható fel egyetlen algoritmusnak sem. Ez az, ami a szakikat ellenállóvá teszi az automatizálással szemben. Persze a mesterséges intelligencia segíthet a tervezésben, de a szakmunkások sokrétű gyakorlati készségei nem pótolhatók általa.
Egészségügyi professziók
A mesterséges intelligencia csak egy bizonyos szintig képes „kiváltani” az embert az egészségügyben. A távsebészet, a megszólalásig az emberre hasonlító mentálhigiénés szakembernek árult humanoidok és az egyéb, kevéssé látványos diagnosztikai MI megoldások nagy segítséget jelentenek az iparágban, valójában mégis csak egy bizonyos szeletét teszik ki az egészségügynek.
A normális egészségügy ugyanis nemcsak a gyakorlati feladatokból áll. A betegek szükségleteinek megértése, az együttérző ellátás biztosítása és a kritikus etikai döntések meghozatala olyan sokrétű érzelmi skálát és interperszonális tapasztalatot igényel, amit technológiával soha nem lehet kiváltani.
Kreatív szakmák
A generatív mesterséges intelligencia eszközöket, előszeretettel alkalmazzák a kreatív szakmákban, de még mindig az egyszerűbb kreatív feladatokat hatják végre, de a művészek, írók és tervezők olyan eredetiséget és személyességet visznek a munkájukba, amivel az MI nehezen tudja felvenni a versenyt.
Kétségtelen, hogy utóbbi is elképesztő alkotásokra képes a jó promptolással, de valójában nem tudja megteremteni azt az emberi mélységet egy-egy festményben, szövegben vagy művészeti alkotásban, ami zsigerig hatoló érzelmeket vált ki. Azok az emberi, érzelmi, kulturális finomságok soha nem lesznek megtaníthatók, amelyek az emberben születésétől fogva gyűlnek és formálódnak.
Tűzoltásra még mindig ember kell
Vannak remek megoldások az ember által elérhetetlen területeken történő mentésekre, de a katasztrófavédelmi munka javát még mindig az emberek végzik.
A tűzoltók, a mentősök és a rendőrök, olyan feladatokat látnak el, amelyek gyors gondolkodást, emberi ítélőképességet és fizikai jelenlétet igényelnek. Ezek a munkák megkövetelik a kiszámíthatatlan helyzetek felmérésének, életmentő döntések meghozatalának és azonnali segítségnyújtás képességét. A vészhelyzetek összetett és dinamikus természete meghaladja a jelenlegi MI technológiák lehetőségeit.
Stratégiai döntéshozók
A Forbes cikke szerint a vezetők és a vállalkozók is védve vannak az MI-től, hiszen olyan magas szintű stratégiai döntéshozatali és vezetői képességre van szükségük. Erre a technológia jelenleg nem képes. Ahogy máshol, úgy itt is támogató szerepet tölthet be az MI az adatvezérelt döntéshozatali folyamatban, de magát a jó döntést, nem tudná meghozni. Így egy darabig még szükség lesz hús-vér vezetőkre.
(Kép: Kohji Asakawa/Pixabay)
