2023 elején egy Goldman Sachs-jelentés azt állította, hogy bár a generatív MI új munkahelyeket teremthet és növelheti a globális termékenységet, de egyben “a munkaerőpiac jelentős megzavarását” is okozhatja. Következményeként körülbelül 300 millió munkahely lehet kitéve az automatizálásnak.
Ezzel párhuzamosan a British Telecom bejelentése, pedig egyáltalán nem meglepő, miszerint 2030-ig akár 55 000 munkahely megszüntetését tervezik, miközben 10 000 állást MI-vel kívánnak helyettesíteni. Izgi ugye, vagy inkább félelmetes?
Egyik sem. Ha belegondolunk az automatizáció maga nem új jelenség, hiszen az autógyártó ipar már évtizedekkel ezelőtt csökkentette a kézi összeszerelő sorok használatát és felváltotta azokat hatékony, folyton dolgozni tudó, nagy teherbírású és tűpontosan precíz robotkarok kifejlesztésével. Persze ellenállás már akkor is volt, de ahogy ma látjuk mind hiába. Mert, ahogy a Borg (Star Trek rajongók előnyben) mondja: Minden ellenállás hasztalan…
Az MI és az emberi készségek egyensúlya: Létezik már ilyen?
Az bizonyos, hogy egyre több vállalat elkezdte használni a különböző MI-technológiákat. Ezzel egyetemben egyre több munkavállaló képzi magát autodidakta módon vagy céges képzések keretében.
Így nem meglepő, hogy azok a munkavállalók, akik már most magas szintű AI-tudással rendelkeznek, egyre nagyobb értéket képviselnek az őket kereső vállalatok számára. Viszont a zárkózottabb vállalatok esetében az MI tudás nem érték, inkább hátrány, és az ilyen tehetségek irányába tanúsított ellenállás is jelentős. Na de lássuk miért is?
Az előnyök oldaláról nézve, a vállalatok jelentős versenyelőnyre tehetnek szert azáltal, hogy magasan képzett MI-szakembereket alkalmaznak. Ezek a munkavállalók képesek a legújabb technológiai trendeket követni, gyorsan reagálni a piaci változásokra és kreatív megoldásokat kidolgozni.
Emellett a magas MI-tudás elősegítheti a hatékonyabb döntéshozatalt, a jobb ügyfélkiszolgálást és az innovatív termékfejlesztést. Azonban a cégeknek ügyelniük kell arra, hogy ne tekintsék pusztán eszköznek a magas MI-tudással rendelkező munkavállalóikat. Mert az ilyen tehetségek folyamatos fejlődésre vágynak, újabb és újabb ismeretekre kívánnak szert tenni.
Másrészről viszont a vállalatok számára kihívást jelenthet a magas MI-tudással rendelkező munkavállalók bevonzása és megtartása is. Ezek a szakemberek keresettek a munkaerőpiacon, így a cégeknek versenyképes bérezést, előrelépési lehetőségeket és inspiráló munkakörnyezetet kell biztosítaniuk ahhoz, hogy megállják a helyüket a tehetségek vonzásában.
Emellett fontos, hogy a vállalatok ne csak a technológiai készségekre, hanem a humán készségekre is hangsúlyt fektessenek a fejlesztési programjaikban.
Milyen tudásra lesz szükség az elkövetkező 5 évben?
Adatelemzés, algoritmusok fejlesztése, hatékony promptolás, és az MI-alapú rendszerek használata mind-mind kulcsfontosságú készségek lesznek.
Kreatív gondolkodás és innováció egyre értékesebb lesz, mivel az alap feladatokat ellátja az MI vezérelt automatizált rendszer, mig a komplex és egyedi megoldásokat még mindig az ember fogja elvégezni. Az új ötletek és megoldások kidolgozása, koncepció, stratégia, tervezés továbbra is emberi képességeket fog igényelni.
Kritikus gondolkodás és problémamegoldás. Amíg az MI-alapú rendszerek az elérhető adatok alapján dolgoznak, úgy az ember folyamatosan kilép a komfortzónájából, így oldva meg problémákat. Tehát, továbbra is szükség lesz arra, hogy az összetett problémákat az ember oldja meg.
Kommunikáció és Együttműködés. Az emberi készségek, mint az empátia, a kommunikáció és a csapatmunka továbbra is kulcsfontosságúak maradnak.
Az MI és az emberi készségek egyensúlya – elérhető egyáltalán?
A válasz igen, már van számos jó példa, hiszen számos vállalat felismerte, hogy a siker kulcsa az MI-képességek és az emberi készségek optimális kombinációjában rejlik, na lássuk őket és szemezgessünk egy kicsit:
A Salesforce beruházott az Einstein nevű AI-platformjába, de emellett nagy hangsúlyt fektet a munkavállalói empátia, kreativitás és kommunikációs készségek fejlesztésére is.
Az Airbnb integrálta az MI-t számos folyamatába, de emellett kiemelt figyelmet fordít a problémamegoldás, a design thinking és a csapatmunka készségeinek erősítésére.
A Microsoft nemcsak az MI és a felhőalapú megoldások fejlesztésére koncentrál, hanem a munkavállalók etikus döntéshozatalának, kreativitásának és adaptivitásának fejlesztésére is.
Az IBM “New Collar” kezdeményezése keretében technikai és humán készségeket egyaránt fejleszt a munkavállalóiban, hogy azok képesek legyenek az MI-technológiákat hatékonyan alkalmazni.
A Nordstrom retail cég kiemelt figyelmet fordít az ügyfélközpontúság, az empátia és a problémamegoldás készségeinek fejlesztésére, miközben az MI-t is sikeresen integrálja működésébe.
Itthon máshogy hangolódik egymásra az MI és az ember
Na de zoomoljunk vissza kishazánkba, ahol az MI és az emberi készségek összehangolása még gyerekcipőben jár, és vizsgáljuk meg miért is lehet ez nehéz a hazai vállalatok számára?
Szűk a merítés, de egyre nagyobbak az elvárások.
A hazai munkaerő piacon az MI szakértők száma még mindig viszonylag korlátozott. Ez erős versenyhelyzetet és választás teljes palettáját teremti meg az MI tudású tehetségek számára. Persze a választás hozza magával, hogy a vállalatok még jobban versenyeznek egymással, így a szakemberek magasabb fizetést tudnak kialkudni.
Az is kirajzolódni látszik, hogy egyre több interjú folyamatba integrálódik MI körüli kérdéskör, ami kitér arra, milyen típusú eszközöket használ a jelölt, miben van otthon. Mindemellett a vezetők persze előszeretettel alkalmaznának magasabb MI tudással rendelkező kollégákat, mint olyat, aki bár szakmailag erősebb, de konzervatívabb MI tudást birtokol. Viszont az ilyen típusú innovatív gondolkodású vezetők, ma még számos akadályba ütköznek.
Miért egyszerűbb mégis az MI-t nem ismerők alkalmazása?
Ha már akadályok, akkor fontos megemlíteni, hogy ez alól az MI szakértők sem kivételek, hiszen a szakértelmük szinten tartása, folyamatos kell legyen. Viszont a vállalaton belül erre kevés lehetőségük adódik. Aztán, ha már bekerülnek a vállalati körforgásba, elképzelhető, hogy nehezebben illeszkednek be, vagy fogadják el őket a meglévő munkavállalók.
Ma az a helyzet rajzolódik ki a piacon, hogy a vállalatok nagy többsége, bár látja, az MI tudással rendelkezők esetében az előnyöket, a növekedést, a digitalizáció lehetőségét, még is “egyszerűbb” számára az ilyen tudással nem rendelkező kollégák alkalmazása. Hogy ez-e a jövő? Nem tudni, de az MI nem csupán technológiai újítás, hanem egy új korszak hírnöke, amely alapjaiban formálja át a munka világát is.
Ha visszagondolunk az autóipari innovációkra és a robotikára: anno voltak, akik úgy gondolták nem ez a jövő, ez nem fenntartható. Ha a mostból nézzük, mindenki kezdheti listázni gondolatban, hogy melyek azok az autóipari cégek, amelyek ma már az élén járnak.
Érdemes azt is megnézni, hogy historikusan mennyit fektettek a technológiákba, újításokba, vagy a kollégák fejlesztésébe. Így talán tisztább képet kaphatunk az MI által elérhető jövőképről is. Mert bárhogy is nézem, csak arra jutok olyan Borgosan mondva: Minden ellenállás hasztalan.
(Kép: Needpix, Pxhere, Gerd Altmann/Pixabay)
