A Munkahelyeink.hu nemzetközi karrierportál regionális kutatást készített az MI eszközök vállalati megítéléséről és alkalmazásáról Magyarországon, Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Moldovában.
Az átfogó felmérés elsősorban a 100 fő feletti cégek körében készült autóipari, pénzügyi szolgáltatások, IT&C, BPO és szolgáltatások, építőipar és ingatlan, oktatás, gyógyszerészet, HoReCa, fogyasztási cikkek gyártása, ipari termelés, kiskereskedelem, egészségügyi szolgáltatások, tudományos/műszaki szolgáltatások, szállítási/logisztikai szolgáltatások, valamint távközlés ágazatokban.
A régióban Magyarországon használják leginkább az MI-t
A felmérés szerint jelenleg az 5 ország közül legnagyobb arányban (64%) Magyarországon használnak MI eszközöket az alkalmazottak. Bulgáriában ez az arány 58%, Romániában 41%, Moldovában 21%, Görögországban 43%. A két fő ok, amelyek miatt a HR szakértők támogatják az MI eszközöket Magyarországon. Az alkalmazottak munkaterhének megkönnyítése és az időmegtakarítás (50%), valamint bizonyos feladatok automatizálása, ami mentesíti a vállalatot attól, hogy külső beszállítókra kelljen támaszkodnia (30%).
Ugyancsak szempont, hogy az MI eszközök használata csökkentheti az új munkaerő felvételének szükségességét a szervezetbe. Moldovában 33%, Romániában 14%, Görögországban 13%, Bulgáriában pedig 7%-ra tehető azoknak az aránya, akik emiatt támogatják az MI eszközök használatát.
Magyarországon 13%-ra tehető azoknak az aránya, akik nem gondolkodtak még ezen a kérdésen, ez az arány Moldovában a legmagasabb (43%), Romániában (7%) és Bulgáriában (7%) a legalacsonyabb. Magyarországon a HR szakértők csupán 5%-a nem támogatja a mesterséges intelligencia használatát vállalati szinten. Ez az arány Moldovában 33%, Romániában 14%, Görögországban 13%, Bulgáriában pedig 7%.
A legnépszerűbb MI alkalmazások a HR-ben
Magyarországon a HR szakemberek által leggyakrabban használt MI alkalmazások a ChatGPT (52%), a HR szakmai alkalmazások (41%), vagy a saját célra fejlesztett egyéni megoldások (18%).
A Character.AI-t 9%, a QuillBot-ot 4%, a Midjourney-t pedig 5% használja. Nemzetközi összehasonlításban minden országban a ChatGPT áll az élen (Románia 58%, Moldova 81%, Görögország 67%, Bulgária 83%), és a vizsgált piacokon Magyarországgal összehasonlítva mindegyiken alacsonyabb a saját fejlesztésű megoldások alkalmazása (Románia 11%, Moldova 9%, Görögország 7%, Bulgária 10%).
Etikai kérdések
A kutatás arra is rákérdezett, hogy a társadalmat hogyan befolyásolja a jövőben a mesterséges intelligencia eszközök fejlesztése. Magyarországon a válaszadók 27%-a szerint a mesterséges intelligencia eszközökkel sokkal könnyebb lesz a munkavállalók munkája. Jelentősen segíti majd a társadalom fejlődését, 21% szerint a hatás pozitív lehet, ha gondoskodunk a szükséges intézkedésekről a munkahelyek fejlődésének védelmében. Valamint a válaszadók 34%-át aggodalommal tölti el, hogy ezek az eszközök mit tehetnek a munkaerőpiaccal és általában a társadalommal.
A régióban legkisebb arányban Moldovában (11%) és Görögországban (22%) gondolják, hogy az MI eszközöknek köszönhetően sokkal könnyebb lesz a munkavállalók munkája, és jelentősen segíti majd a társadalom fejlődését.
Etikusan is használják?
A felmérés témája volt az is, hogy miként biztosítható, hogy a mesterséges intelligenciát felelősségteljesen és etikusan használják a munkahelyeken. Erre a kérdésre a legnagyobb arányban minden országban (Magyarország 40%, Románia 38%, Bulgária 38%, Görögország 38%, Moldova 33%) a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítását nevezték meg.
Emellett a válaszadók jelentős része szerint világos irányelvek kidolgozására lenne szükség a mesterséges intelligencia vállalaton belüli felhasználására (Magyarországon 23%, Romániában 28%, Görögországban 11%, Bulgáriában 26%, Moldovában 32%). Sokan a munkavállalókra vonatkozó adatvédelmi intézkedések bevezetésével látják a technológia etikus és felelős felhasználását (Magyarországon 24%, Romániában 17%, Görögországban 19%, Bulgáriában 15%, Moldovában 8%).
A magyarországi válaszadók 65%-a szerint a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatása elsősorban a munkáltató felelőssége, 28% szerint a civil társadalom feladata, 4% szerint pedig a kormányzat felelőssége a terület kézbentartása. A környező országokban elsősorban ugyancsak a munkáltató felelősségének látják a mesterséges intelligencia szabályozását, Görögországban 60%, Bulgáriában 63%, Romániában 41%, Moldovában pedig 38% jelölte meg ezt a válaszlehetőséget.
