Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Tudásgépek és a negyedik ipari forradalom

MEGOSZTÁS

Az egyre növekvő számítási teljesítmény, a gépi tanulás és a nagy adatelemzés konvergenciája átformálta a körülöttünk lévő világot. A mai számítógépek olyan tudásgépek, melyek kognitívan fejlett aggyal rendelkeznek, és 10-15 réteg neurális hálózatot használnak. Ma már nem utasítjuk a gépeket, hogy tegyenek meg valamit, hanem arra képezzük ki őket, hogy tanuljanak maguktól és oldják meg a problémákat.

(Kiemelt kép: Unsplash+)

A kognitív és neurális tudományok fejlődése a mélytanuláshoz és a gépi tanuláshoz vezetett, és megváltoztatta a tudásalapú gazdaság működését. A mesterséges intelligencia által vezérelt automatizálás és gépesítés az áruk és szolgáltatások, a gyártás, a közlekedés, a közművek és az emberi dinamika megváltoztatása terén átütő váltás tapasztalható. A technológia az MI fejlődésével az analitikus alkalmazásokon túl az előrejelző és az előíró alkalmazások felé mozdult el. A gépi tanulás nagy ugrásokat tett lehetővé olyan különböző területeken, mint a közgazdaságtan, a pénzügyek, a marketing, a műveletek, a képfeldolgozás vagy az orvosi diagnosztika. A szoftveres személyi asszisztensek, a robotika, a kontextustudatos feldolgozás, a képfeldolgozás és az arcfelismerés a mesterséges intelligencia szembetűnően elismert alkalmazásai. Az MI mint szolgáltatás szoftverkörnyezetet kínál a gépi tanulás algoritmusainak létrehozásához, mely többek között a marketing, a kockázatelemzés, a tőzsdei kereskedés, a csalásfelismerés és a prediktív elemzés területeit öleli fel. Miközben a mesterséges intelligencia és az ML megváltoztatják a jól ismert architektúrákat, az adatvédelem, a netetika és a kiberbiztonsági kérdések irányításával kapcsolatos veszélyeket is felvetnek, és aláhúzzák, hogy a jövőben szélesebb körű kibertörvényekre és szakpolitikákra lenne szükség. A mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a beágyazott technológia átalakító hatása fogja alakítani az új gazdaságot és a piaci teret. Hogy a gazdaságok, a piacok, az ökoszisztémák és a szervezetek hogyan fognak reagálni ebben az egyre bővülő, mégis összekapcsolt világban, még nem tudjuk.

Tudásgépek és a negyedik ipari forradalom
A gépi tanulás nagy ugrásokat tett lehetővé olyan különböző területeken, mint a közgazdaságtan, a pénzügyek, a marketing, a műveletek, a képfeldolgozás vagy az orvosi diagnosztika. (Fotó: Unsplash)

Az afrikai Ruanda hegyvidéki ország, korlátozott közlekedési lehetőségekkel, ami kihívást jelent az életmentő orvosi berendezések és vérkészítmények szállítása szempontjából. A Zipline, a Globális Szövetség az Oltásokért és Immunizációért (GAVI) által finanszírozott drónvállalat kevesebb mint 30 perc alatt képes vért szállítani a vidéki klinikákra. A program csak az első évben 929 nő életét segítette megmenteni. Ahogy belépünk a negyedik ipari forradalomba, egyre több olyan technológiát látunk, mint a Zipline, melyek pozitív hatással vannak az emberekre és a társadalomra. A negyedik ipari forradalom az új technológiák konvergenciája, melyek jelentős változásokat hoznak az emberek mindennapi életében. Ezek közé tartozik a mesterséges intelligencia, a robotika, az IoT, a kvantumszámítástechnika, a virtuális valóság (VR), a kiterjesztett valóság (AR), a drónok, avagy pilóta nélküli légi járművek (UAV), a 3D nyomtatás és a blokklánc. Ezeknek a technológiáknak az együttes működésének képessége jelentősen meg fogja változtatni a gazdasági struktúrákat és számtalan iparágat fog felforgatni. A technológiák ilyen léptékű kombinációja egyedülálló a negyedik ipari forradalomban, így a növekedési potenciál exponenciális. Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója és ügyvezető elnöke szerint „a robotika és általában a mesterséges intelligencia valóban a negyedik ipari forradalom epicentrumában van”. Mi a szerepe a mesterséges intelligenciának és a robotikának?

Tudásgépek és a negyedik ipari forradalom
A negyedik ipari forradalom az új technológiák konvergenciája, melyek jelentős változásokat hoznak az emberek mindennapi életében. Ezek közé tartozik a mesterséges intelligencia, a robotika, az IoT, a kvantumszámítástechnika, a virtuális valóság (VR), a kiterjesztett valóság (AR), a drónok, avagy pilóta nélküli légi járművek (UAV), a 3D nyomtatás és a blokklánc (Fotó: Unsplash)

Az MI szerepe

A mesterséges intelligencia az emberi intelligencia megismétlésére és javítására szolgáló technológia kifejlesztése. A mesterséges intelligencia három alkategóriába sorolható:

Mesterséges szűk értelem: Olyan mesterséges intelligencia, mely képes egyetlen egyszerű feladat elvégzésére, például hangfelismerésre.

Mesterséges általános intelligencia: Olyan mesterséges intelligencia, mely több feladatot képes elvégezni számos különböző területen.

Mesterséges szuperintelligencia: Olyan mesterséges intelligencia, mely képes az emberi képességeket meghaladó „intelligenciát” produkálni.

Napjainkban a mesterséges intelligencia különösen fontos a világ néhány legnagyobb technológiai vállalata, köztük az Alphabet, a Baidu, a Microsoft, a Facebook és a Tesla számára. Mindegyik vállalatnak megvannak a maga ambíciói arra vonatkozóan, hogy miként fogják felhasználni az MI-t, hogy a lehető legnagyobb hasznot hozza az üzletük számára. Az egyes vállalatok MI-fókuszai eltérőek, ami számos iparágban számos MI-alkalmazást eredményez, melyek végső soron mind nagy hatással lesznek az emberek életére.

Tudásgépek és a negyedik ipari forradalom
Az egyes vállalatok MI-fókuszai eltérőek, ami számos iparágban számos MI-alkalmazást eredményez, melyek végső soron mind nagy hatással lesznek az emberek életére (Fotó: Unsplash)

A robotika szerepe

A robotika és a mesterséges intelligencia sorsszerűen összefonódik. A korai robotok többségét „előre programozták”, hogy meghatározott fizikai mozgássorozatot végezzenek a gyártás vagy a szállítás érdekében. Bár ez bizonyos körülmények között még mindig hatékony, a mesterséges intelligenciát kihasználó robotika képes az eredeti, alapvető programozáson javítani, hogy folyamatosan növelni tudja hatékonyságot. Például egy „intelligens robot”, mely többféle terméket állít elő többféle bemenetből, idővel olyan gyártási ütemtervet dolgozhat ki és hajthat végre, mely többszörösen hatékonyabb az eredeti programozásnál. Számos vállalat használja a robotikát olyan módon, mely átalakította az üzletmenetet, köztük a kiskereskedelmi-technológiai óriások, az Amazon és az Alibaba. Ezek a vállalatok a robotikát olyan egyszerű teljesítési feladatok elvégzésére használják, melyeket egyébként emberi alkalmazottak végeznének. A kiskereskedelmi-technológiai vállalatokon kívül olyan robotfejlesztő cégek is működnek, mint a Boston Dynamics és az Ubtech, melyek számos humanoid robot prototípusán dolgoznak és különböző forgatókönyvekben alkalmazhatók. A robotoknak nincsenek ugyanazok az igényeik, mint az embereknek, és a vállalatoknak sem kell betartaniuk a munkaügyi törvényeket, ami a hatékonyság és a teljesítmény exponenciális növekedését eredményezi. A robotika kifejlesztése és bevezetése a jelenleg a munkavállalók által betöltött, alacsony képzettséget igénylő manuális munkák jelentős részét ki fogja iktatni.

Tudásgépek és a negyedik ipari forradalom
A korai robotok többségét „előre programozták”, hogy meghatározott fizikai mozgássorozatot végezzenek a gyártás vagy a szállítás érdekében (Fotó: Unsplash)

A Data Analysts szerint a következő 30 évben a globális gazdaság az „egyenlőtlenség veszélye” alatt fog megváltozni. Ahogy a gépek fokozatosan átveszik majd az idősek ápolásától a hamburger készítésig lassan mindent, a gépi intelligencia „robbanása” forradalmasítani fogja a globális gazdaságot és csökkenti a költségeket, de fokozza a társadalmi egyenlőtlenséget is. Amellett, hogy az emberek helyett a robotok végzik majd a fizikai munkát, a mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése azt jelenti, hogy a számítógépek egyre inkább képesek lesznek „gondolkodni”. Ez a piaci tendencia, ahogyan azt az Egyesült Államokban is láthatjuk már ma is, azt mutatja, hogy az elmúlt években létrehozott munkahelyek közül sok alacsony jövedelmű, manuális vagy szolgáltatói munkakör lesz, melyek általában igen „kockázatosnak” számítanak. A robotika és a mesterséges intelligencia sok munka elvégzésében fogja helyettesíteni az embert, ami a munkavállalók polarizációjának súlyosbodásához vezet, különösen az alacsony jövedelmű, szolgáltatói foglalkozások esetében. A robotika nagy veszélyt jelent majd a közepes jövedelmű kétkezi munkás szakmákra is. A hátrányoktól függetlenül a mesterséges intelligencia és a robotika mindenképpen a negyedik ipari forradalom élére fog állni. Ennek a trendnek a fő jellemzője a technológiák integrációja. A mobilinternet, a felhőtechnológia, a Big Data, az új energia, a robotika és a mesterséges intelligencia konvergenciája egyre inkább megszünteti a fizikai világ, a digitális világ és a biológiai világ határait. Ezek a technológiák összeadódnak, és egy teljesen új korszakot nyitnak meg.

Tudásgépek és a negyedik ipari forradalom
A robotika és a mesterséges intelligencia sok munka elvégzésében fogja helyettesíteni az embert, ami a munkavállalók polarizációjának súlyosbodásához vezet, különösen az alacsony jövedelmű, szolgáltatói foglalkozások esetében (Fotó: Unsplash)

A negyedik ipari forradalom

A negyedik ipari forradalom, melyet a mesterséges intelligencia és a fejlett technológiák integrációja jellemez, forradalmasítani fogja a munka jövőjét.

A negyedik ipari forradalom megértése: A negyedik ipari forradalom a technológiai fejlődés új korszakát jelenti, melyet a digitális, fizikai és biológiai területek konvergenciája hajt. Ennek középpontjában a mesterséges intelligencia áll, mely magában foglalja a gépi tanulást, a természetes nyelvfeldolgozást, a számítógépes látást és a robotikát. Ezt a forradalmat az MI-technológiák széles körű elterjedése jellemzi az iparágakban, ami jelentős változásokat eredményez a munkánk és az életvitelünk terén.

Automatizálás és a munkahelyek kiszorítása: A mesterséges intelligencia és az automatizálási technológiák integrációja aggályokat vet fel a munkahelyek esetleges kiszorulásával kapcsolatban. Bár igaz, hogy bizonyos feladatok automatizálhatók, fontos megérteni, hogy az MI elsődleges célja az emberi képességek bővítése, nem pedig az emberek teljes kiváltása. Az ismétlődő és hétköznapi feladatokat tartalmazó munkakörök nagyobb valószínűséggel automatizálhatók, de új szerepkörök fognak megjelenni, melyek az emberi képességek és az MI szakértelem keverékét igénylik.

Tudásgépek és a negyedik ipari forradalom
A mesterséges intelligencia és az automatizálási technológiák integrációja aggályokat vet fel a munkahelyek esetleges kiszorulásával kapcsolatban (Fotó: Unsplash)

MI a munkakörökben és iparágakban: A rutinfeladatok automatizálásával, a döntéshozatali folyamatok javításával és az új lehetőségek megteremtésével az MI átalakítja a munkaköröket és iparágakat. Az egészségügyben az MI-algoritmusok segítik a diagnózist, a betegmegfigyelést és a gyógyszerkutatást. A feldolgozóiparban a mesterséges intelligencia által vezérelt automatizálást a hatékonyság és a termelékenység növelése érdekében használják ki. A kiskereskedelem a mesterséges intelligencia alapú készletgazdálkodás és a személyre szabott vásárlói élmény előnyeit élvezheti. A pénzügyek a mesterséges intelligenciára támaszkodnak a csalások felderítésében, a kockázatértékelésben és az algoritmikus kereskedésben. Ezek a példák azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia hogyan alakítja át a különböző ágazatokat.

A jövő munkaereje: Az MI térnyerése megfelelő készségekkel és kompetenciákkal felvértezett munkaerőt igényel. Bár egyesek munkahelyek megszűnésétől tartanak, fontos felismerni, hogy új szerepkörök fognak megjelenni, melyek megkövetelik az MI-rendszerekkel való együttműködést. Az olyan készségek, mint a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás, az érzelmi intelligencia és az alkalmazkodóképesség egyre értékesebbé válnak. Emellett az adatelemzésben, az MI programozásban és az etikai következmények megértésében való jártasságra is nagy szükség lesz.

Munkahelyteremtés és innováció: Bár az automatizálás kiszoríthat bizonyos szerepeket, az MI új munkalehetőségeket is teremt. Az MI-technológiák fejlesztéséhez, bevezetéséhez és karbantartásához képzett szakemberekre van szükség. Ezenfelül az MI által vezérelt fejlődés új iparágak és innovatív üzleti modellek megjelenéséhez vezet. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos területeken a vállalkozói tevékenység és az induló vállalkozások valószínűleg virágozni fognak, ami a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés motorja lesz.

Tudásgépek és a negyedik ipari forradalom
Az MI térnyerése megfelelő készségekkel és kompetenciákkal felvértezett munkaerőt igényel (Fotó: Unsplash)

Oktatás és (át)képzés: Az MI-vezérelt munkahelyen való boldoguláshoz elengedhetetlenek a továbbképzési és átképzési programok. Az oktatási intézményeknek, kormányoknak és szervezeteknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy hozzáférhető és átfogó tanulási lehetőségeket biztosítsanak. Ez magában foglalja a mesterséges intelligenciára szakosodott tanfolyamok kínálatát, az egész életen át tartó tanulás ösztönzését, valamint az egyének ösztönzését arra, hogy a munkaerő változó igényeihez igazodó új készségeket szerezzenek.

Etikai megfontolások és társadalmi hatás: A mesterséges intelligencia technológiák elterjedésével az etikai megfontolásoknak is előtérbe kell kerülniük. Az elfogultság, a magánélet védelme, az átláthatóság és az algoritmikus elszámoltathatóság kritikus kérdéseket vet fel. A tisztességes és elfogulatlan mesterséges intelligencia rendszerek biztosítása, a felhasználók magánéletének védelme, valamint a szabályozások és iránymutatások kialakítása alapvető fontosságú a bizalom kiépítéséhez, valamint a mesterséges intelligencia és a társadalom közötti harmonikus kapcsolat fenntartásához.

Tudásgépek és a negyedik ipari forradalom

PODCAST

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek