(Kiemelt fotó: EnvatoElements)
Bár viszonylag ritkán gondolunk bele, a távközlési szolgáltatások és ezáltal az azokat nyújtó vállalkozások kulcsszerepet játszanak az életünkben. Elég csak arra gondolni, hogy ma már a legtöbben okostelefon nélkül el sem indulnak otthonról, de ha vásárlásról, vagy szórakozásról van szó, akkor is egyre többen választanak online lehetőségeket, amelyekhez szintén kell valamilyen hálózati kapcsolat, legyen az akár mobil, vagy vezetékes.
Ezt egyben azt is jelenti, hogy a távközlési szolgáltatók viszonylag stabil piacot tudhatnak magukénak. A Gartner friss előrejelzése szerint a kommunikációs szolgáltatások piacán a tavalyihoz képest minimális fejlődés várható és globális szinten összesen mintegy 1423 milliárd dollárt költhetünk erre. Azonban az elmúlt évek összeolvadásai és felvásárlásai – elég csak arra gondolni, hogy mennyi ilyen üzlet volt itthon is az elmúlt pár évben – azt mutatják, hogy a nagy beruházásigény és a folyamatos hálózatfejlesztés miatt a méret egyre fontosabb tényező ebben a szektorban is. De vannak más kihívások is, a mobiltechnológiában az 5G-váltás, a vezetékes piacon pedig az optikai hálózatok kiépítése, nem is beszélve a gazdasági bizonytalanságról, a vágtató inflációról, vagy éppen a geopolitikai válságokról.
Ráadásul úgy tűnik, hogy ezek csak a jéghegy csúcsát jelentik az EY elemzésében összegyűjtött 10 olyan kockázatot, amelyekkel idén érdemes kiemelten foglalkozniuk a távközlési cégeknek, ha meg akarják őrizni versenyképességüket és piaci pozíciójukat.
1. Nem megfelelő reakció az ügyfelek megélhetési problémáira
Az infláció és a gazdasági problémák miatt sok háztartásban érzik úgy, hogy veszélyben a megszokott életszínvonaluk és bizony a kiadásaik átnézése során átértékelik azt is, hogy vajon megéri-e nekik az a szolgáltatás, amit a távközlési cégektől kapnak a havonta befizetett összegért. Az EY „Global Decoding the Digital Home” tanulmánya szerint a háztartások 45 százaléka úgy véli, hogy túl sokat fizet a tartalomszolgáltatásokért, 44 százalék pedig azt gondolja, hogy szélessávú szolgáltatója nem tesz eleget azért, hogy a legjobb ajánlatot megtalálják. Egyes szabályozó hatóságok pedig azt követelik, hogy a távközlési vállalatok tegyenek többet a megfizethetőség javítása érdekében, és kínáljanak „szociális díjszabást”.
Háztartások viszonyulása a hozzáférési és tartalomszolgáltatásokhoz
Forrás: EY “Decoding the Digital Home” tanulmány
(százalék)
2. A biztonság és a bizalom iránti igény változásának alábecsülése
A távközlési vállalatok küzdenek azért, hogy megfelelően védekezzenek a növekvő kiberfenyegetésekkel szemben. A fogyasztók 46 százaléka mégis úgy véli, hogy az internet használata során lehetetlen személyes adatait biztonságban tartani. Ugyanakkor a távközlési cégek információbiztonsági vezetőinek (CISO-k) 39 százaléka szerint a biztonsági szempontokat nem veszik megfelelően figyelembe a stratégiai beruházásokban.
3. A munkamódszerek javításának és a vállalati kultúra fejlesztésének elmulasztása
A fluktuáció miatt a munkáltatók pesszimistábbak azzal kapcsolatban, hogy a járvány hogyan hatott a vállalati kultúrára, a munkavállalók azonban úgy érzik, hogy a távmunka révén felhatalmazást kaptak, és javult a vállalti kultúra a pandémia kezdete óta. A „How workforce rebalancing is building pressure in the talent pipeline” című tanulmány szerint a technológiai, média- és szórakoztatóipari, valamint távközlési (TMT) cégeknél dolgozó alkalmazottak 91 százaléka szeretne heti két vagy több napot távmunkában dolgozni, azonban a TMT munkáltatók 25 százaléka szerint mindenkinek heti öt napot kellene visszatérnie. A távközlési vállalatoknak meg kell hallgatniuk az embereiket, és reagálniuk kell rájuk – különben azt kockáztatják, hogy elveszítik a kulcsfontosságú tehetségeket.
4. A fenntarthatósági törekvések rossz irányítása
Az EY globális éghajlati kockázati barométere szerint a távközlési vállalatok éghajlatváltozással kapcsolatos beszámolóinak minősége évről évre romlott, míg a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) mérőszámok, például a megújuló energiafogyasztás és az e-hulladék kezelése gyakran hiányzik. Ráadásul a távközlési vállalatok 39 százaléka nem tesz közzé konkrét nettó nullára vonatkozó stratégiát, átmeneti tervet vagy dekarbonizációs utat.
Az ügyfelek igényei is gyorsan változnak, a nagyvállalatok 47 százaléka úgy véli, hogy az 5G és az IoT használati módok szállítói nem foglalkoznak megfelelően fenntarthatósági igényeikkel. A telco cégeknek magasabb szintre kell emelniük a fenntarthatósági aktivitásukat, ha alkalmazkodni akarnak az érdekelt felek változó elvárásaihoz.
5. A digitalizáció kínálta hatékonyságjavítás elmulasztása
A mai inflációs nyomás miatt még inkább létfontosságú, hogy a távközlési vállalatok növeljék a hatékonyságot és az agilitást. Az EY Tech Horizon tanulmánya szerint azonban az új technológiákon keresztül történő átalakulási képességüket a komplexitás akadályozza. Az emberi tényezők is korlátozzák az előrehaladást, a szolgáltatók a távmunka együttműködésre gyakorolt negatív hatását nevezték meg az átalakítási menetrendjük előtt álló legfontosabb kulturális kihívásként.
A távközlési cégek átalakulásának öt legnagyobb technológiai akadálya
Forrás: EY, Tech Horizon Study, 2022
(százalék, az említések arányában)
6. Nem elég rugalmas és elérhető hálózati infrastruktúra
A hálózat megbízhatósága továbbra is érzékeny pont az ügyfelek részéről. Az EY Global Decoding the Digital Home tanulmánya szerint a háztartások 28 százaléka gyakran tapasztal megbízhatatlan szélessávú kapcsolatot. A szolgáltatók számára a kihívást tovább fokozza a drámai mértékben növekvő adatforgalom.
Az infrastruktúrára nehezedő nyomást pedig a digitális szakadékkal kapcsolatos folyamatos aggodalmak kísérik, mivel a világjárvány tovább polarizálta a digitálisan élők és a digitalizációból kimaradók csoportját. Még azokon a területeken is, ahol a hálózatok elérhetőek, a háztartások nehezen tudják megfizetni a csomagokat, ami azt jelenti, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy az infrastrukturális lefedettséget a szolgáltatások igénybevételévé alakítsák.
7. Az új üzleti modellek kínálta lehetőségek kihagyása
A fogyasztói piacok telítettsége és az egy felhasználóra jutó átlagos árbevétel (ARPU) korlátozott alakulása együttesen azt jelenti, hogy sok szolgáltató B2B területen keresi a növekedési lehetőségeket. Ez a fókusz azonban még nem hozott érdemi fejlődést, részben azért, mert a nagyobb növekedési potenciállal rendelkező ajánlatokból, például az IoT-ből és a felhőszolgáltatásból származó bevételek aránya továbbra is viszonylag alacsony. A távközlési vállalatok új ajánlatai és a vállalati ügyfelek által jelenleg keresett szolgáltatások között sincs összhang – állapítja meg az EY tanulmánya.
8. Elmarad az infrastrukturális eszközök értékének maximalizálása
A távközlési vállalatok egyre jobban kihasználják az infrastruktúrában rejlő lehetőségeket. A különböző típusú infrastruktúrák tulajdonosi modelljeinek átalakítása érdekében kiválásokat és közös vállalatokat alkalmaznak. Az aktivista részvényesek további katalizátort jelentenek: a távközlési vállalatok 63 százaléka jelezte, hogy az aktivista nyomás arra késztette őket, hogy stratégiai felülvizsgálatot végezzenek.
De vannak belső kihívások is: a legtöbb távközlési vállalat vezérigazgatója úgy véli, hogy az alapvető és nem alapvető infrastruktúra közötti világosabb megkülönböztetés segíthetné az átszervezési terveiket, és sokan úgy vélik, hogy az üzletágak különválasztása során elszalasztották az alapvető üzleti tevékenységük újragondolásának lehetőségét.
9. Nem hatékony együttműködés a külső ökoszisztémával
A hálózati infrastruktúra-térképe egyre inkább képlékeny. Különböző országok korlátozásokat vezettek be a magas kockázatú szállítókkal szemben, és a technológiai fejlődés ösztönözte a szoftverközpontú hálózati szállítók belépését.
A privát 5G hálózatok iránt is egyre nagyobb az igény, a vállalkozások pedig aktívan keresik a releváns ökoszisztéma-kapcsolatokkal rendelkező beszállítókat. Mindezen fejlemények megkövetelik a távközlési vállalatoktól a külső együttműködés fokozását. Az ökoszisztémába tartozó egyéb szereplők bevonása azonban még mindig nem központi eleme a stratégiáiknak, és csak 11 százalékuk tekinti a többszörös partnerségeket az új üzleti modellek központi elemének.
10. A szabályozási környezethez való alkalmazkodás képességének hiánya
A szabályozási prioritások változnak, mivel a világjárvány, a megélhetési válság, a geopolitikai tényezők, a fenntarthatósági megfontolások és az online biztonsággal kapcsolatos aggodalmak együttesen növelik a hálózati ellátási láncokra, a digitális szakadékra és a kiszolgáltatott ügyfelek támogatására irányuló figyelmet. A nem egységes szabályozási megközelítések különleges kihívásokat jelentenek, mivel számos ország adatvédelmi szabályokat léptet életbe vagy módosítja azokat, egyre több helyen van napirenden a mesterséges intelligencia szabályozása is.