Az infokom technológiák és határterületeik fejlődése a leggyorsabb, ezek a technológiák formálják és alakítják át legnagyobb mértékben a mindennapokat, így érthetően hatványozottabb a jövőjükre irányuló közfigyelem.
Mi várható 2025-ben?
Bernard Marr világhírű jövőkutató öt nagy trendet, illetve tíz tendenciát emel ki: gépi és emberi intelligencia konvergenciáját, a biotechnológia forradalmát, a „klímatechnológia” kihívását, a globális léptékű kiberbiztonságot és a számítási kapacitások „kvantumugrását”: a kvantum-számítástudomány fejlődését.
Gépi és emberi intelligencia konvergenciája
Mintegy tíz éve, a mélytanulás (deep learning) elterjedése óta a mesterséges intelligencia többé már nem jövő, hanem jelenvalóság, ennek megfelelően minden évben a leggyorsabban fejlődő technológia, és ez 2025-ben sem lesz másként. A generatív MI népszerűsége nem csökken, fősodorrá válik a multimodalitás, azaz többféle bemeneti adatból többféle (szöveges, képi, mozgóképes, zene, 3D modell) kimenetet generál a rendszer. Másrészt elterjednek az autonóm ágensek.
2025-ben is csúcson lesz a mesterséges intelligencia
Mindez azt jelenti, hogy gépi és emberi intelligencia még szorosabban összekapcsolódik, kölcsönhatásban, visszacsatolási hurkok formájában fejlődnek: az ember megteremtette az MI-t, az MI minőségjavulása visszahat az emberre, ezt visszacsatoljuk a gépbe, és így tovább. A munkánkat és más tevékenységeinket támogató, egyre észrevétlenebb MI-technikák javítják adottságainkat, hatékonyabbá teszik a munkánkat, szorosabb lesz az ember-gép együttműködés.
A legtöbb szoftverbe MI-funkciókat építenek, több repetitív tevékenység alól szabadítanak fel, technikai képzettségünk növelésével jobban tudunk kreatív tevékenységünkre és munkánk személyek közötti interakciós részére összpontosítani (amiben köztudottan nem jeleskedik az MI).
Az „intelligens üzlet” a gépi és az emberi intelligencia előnyeit kiaknázva, például az automatizált döntéshozás általánossá válásával, következőgenerációs hangasszisztensekkel (egyre élethűbb, tényleges beszélgetésekkel) képes leginkább profitot teremteni az MI-ből. A technológia egyik leglátványosabb sikersztorija a filmiparban várható: Hollywood már most használ egy csomó appot, jövőre viszont nagy áttörésre számíthatunk.
Komoly minőségi változást hoz az autonóm ágensek térnyerése: a mai MI-k zöme egyszerű feladatokat (szöveggenerálás, adatértelmezés előrejelzésekhez stb.) végez pontosan megfogalmazott utasításokra. Az ágenseknek viszont nincs szükségük ilyen utasításokra, sokkal kevesebb alapján végeznek el több és többféle feladatot, viselkedésüket az általuk létrehozott outputok alapján fejlesztik tovább, hogy még jobban teljesítsenek. Megjelenésükkel ismét közelebb kerülünk az általános mesterséges intelligenciához (AGI), ugyanakkor a mostaninál is több szabályozási, felügyeleti és felelősség-kérdést vetnek fel.
Biotech forradalom
A biotechnológia biológia és számítástudomány szintézise, legfejlettebb változata az önálló területté alakult szintetikus biológia. Eredményeit az egészségügyben, a mezőgazdaságban, a környezet fenntarthatóságában és sok más területen hasznosítják.
Biotech és szintetikus biológia
Fejlődése 2025-ben új lendületet vesz. A mérföldkőnek számító vívmányok, mint például a CRISPR génszerkesztő újabb mainstream alkalmazásokban hasznosulnak, amellyel minden eddiginél személyesebbre alakítható genetikai rendellenességek kezelése, egyedi terápiák, új rákgyógymódok és gyógyszerek dolgozhatók ki – kevesebb káros mellékhatással, jobb eredménnyel.
A mezőgazdaságban járványoknak és a klímaváltozásnak jobban ellenálló magokra, növényekre számíthatunk, így pedig kisebb szükség lesz rovar- és gyomirtó szerekre. Az élelmiszeripar problémáit csökkenti, hogy még több laborban kikísérletezett „hús” jelenik meg, kerül a piacokra.
Klímatechnológiák
Napjaink legégetőbb és leggyorsabban megoldandó problémája, hogy a klímaváltozás ne alakuljon át klímakatasztrófává. Kulcsfontosságú lesz, hogy tudjuk-e 2025-ben tartani a megígért alacsonyabb széndioxid-kibocsátást.
A területbe valószínűleg az ideinél is több pénz fog áramlani. 2023-ban a világgazdaság belassulása miatt csökkentek az ezirányú befektetések, idén viszont növekedtek, és az előrejelzések tanulsága, hogy a növekedés 2025-bem sem veszti lendületét.
Még több alternatív energia felhasználása várható
Az infokom vállalatok folyamatosan kevesebb károsanyag-kibocsátást vállalnak be, felkarolják az alternatív energiákat, és a tendencia, hogy az adatközpontok monumentális fogyasztását mérséklendő. vagy hidegebb égövben vagy a víz alatt építenek újakat. Ezek a fejlesztések folytatódni fognak jövőre, még több alternatív energiával működő hideg égövi adatközpontra számíthatunk, hívószóvá válik a „fenntartható MI” (mert a gépi tanulás köztudottan rendkívül energiaigényes).
Javul a tisztaenergia-tárolás minősége. Fenntarthatóbb elemeket, akkumulátorokat kísérleteznek ki, több lesz a grid-alapú megoldás, mert fejlődésükkel kevésbé pazarló és megbízhatóbb az energiahasználat.
Globális léptékű kiberbiztonság
Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy megmondjuk: 2025-ben növekszik a hacker-tevékenység, az adatlopások súlyos károkat okoznak gazdaságoknak, nemzetek biztonságát veszélyeztetik. Akár 2025-ben bekövetkezhet, hogy valamelyik nagyobb ország kritikus infrastruktúrájának (energiahálózat, egészségügyi, választási rendszer stb.) jelentős része rövidebb-hosszabb időre leáll miattuk. Az eddigi folyamtok következménye: minél inkább „igazság utáni” (post-truth) világban élünk, annál inkább megtéveszthetők vagyunk, másrészt viszont egyre kevésbé hisszük el, amit látunk. A kettős megközelítés a kiberbiztonság jelenére is érvényes.
Egyre több támadás éri az infokommunikációs rendszereket
A mesterségesintelligencia-szabályozások sokat segíthetnek, pláne, ha racionálisan teszik, és nem az alaptechnológiára, hanem egyes alkalmazásokra vonatkoznak. Az államok minden évben nagyobb összeget fektetnek kiberbiztonságukba, az egymás közötti együttműködés viszont gyenge lábakon áll. Utóbbi masszív erősödése lehet 2025 egyik nagy pozitívuma. Ha a mesterséges intelligenciában idén történt előrelépés ebbe az irányba tart, akkor a vele szorosan összefüggő kiberbiztonságban is hasonló mozgások várhatók. 2025 lesz az év, amikor már nem technikai problémaként állnak hozzá, hanem a nemzeti és a globális biztonság kritikus elemeként kezdik kezelni.
Kvantumszámítógép
Az ENSZ a „kvantumtudomány és technológia évévé” nyilvánította 2025-öt. Komoly reklám egy olyan szakterületnek, amely az infokom még az MI-nél is nagyobb ígérete. Viszont annál is lassabban fejlődik – nem véletlenül törekednek kutatólaborok, fejlesztőcégek a kettő szinkronba hozására, jól működő kvantum-MI algoritmusokra. De ezek egyelőre tényleg csak laboratóriumi körülmények között működgetnek.
A technológia láthatatlan, lényegében csak a kvantumtitkosítás formájában szembesülünk vele.
Kvantumszámítógép és mesterséges intelligencia találkozása
2025-re viszont a mainál jóval több valóvilágbeli felhasználói eset várható: gyógyszerfeltalálásban, pénzügyi és logisztikai problémák optimalizálásában. Ne felejtsük el, hogy a technológiával több milliószor gyorsabban megoldhatók egyes számítási kérdések, mint hagyományos komputeren. Ezért lenne „sürgős” a fejlődés.
2025-ben sokkal több intézmény férhet hozzá felhőalapú kvantumszámításokhoz. A terület már jövőre forradalmasíthatja az éghajlat-modellezést. Új anyagok felfedezéséhez járulhat hozzá, a genetikában és a tiszta energia hatékonyabb felhasználásában szintén komoly változásokat hozhat.
Egyesek szerint már 2025-ben eljöhet a „Q-nap”, amikor a technológia elég fejlett ahhoz, hogy – súlyos biztonsági és személyiségi jogi káoszt okozva – a hagyományos titkosítás használhatatlanná válik.
Képek: The Singularity Hub, YouTube, LinkedIn, Medium, Wikimedia Commons