Nyitókép: Flickr
A mesterséges intelligencia éves állapotát felmérő legutóbbi, 2022-es State of AI beszámoló alapján a Szaharától délre fekvő afrikai országokban él a világ lakosságának tizenöt százaléka, viszont az MI-vel kapcsolatos szabadalmak és konferencia-beszámolók kevesebb mint egy százalékát jegyzi csak a térség.
Szintén a beszámolóban áll, hogy az Egyesült Államokban MI szakterületeken PhD-t szerző külföldi diákok 74 százaléka marad az országban tanulmányai elvégzése után, és az MI-diplomások többsége nem is az országban született. Egy másik 2022-es anyag alapján, a Szaharától délre lévő területek techvállalatait helyi születésűek alapították, és több mint a felük az USA-ban tanult.
MI-központ az agyelszívás ellen
A technológia gazdasági-társadalmi okokból – leegyszerűsítve: a szegénység miatt – nagyon lassan fejlődik az óriási régióban, a szabályozás és az implementáció szinte mindenhol korlátozott, általában a laissez faire gyakorlat érvényesül, mindenesetre emelkednek az MI-hez nélkülözhetetlen technológiákba, a telekommunikációs szektorba fektetett összegek. A kormányok prioritásokat fogalmaznak meg, de 2019-ig például a 46 érintett ország közül egyedül Kenyában állítottak fel MI nemzeti stratégiával foglalkozó munkacsoportot, illetve a lényegesen jobb gazdasági körülményekkel jellemezhető Indiai-óceáni szigetállamban, Mauritiuson vizsgálták behatóbban a területet. Fejlett digitális képességek, fejlett digitális gazdaság a hívószavak, és ezek kialakításában a robotika, a big data, a kódolás, a kiberbiztonság és a dolgok internete (Internet-of-Things, IoT) mellett az MI is fontos szerepet játszik. Legalábbis elméletileg, mert a gyakorlatban ezek a lépések sem állítják meg a tehetségek elvándorlását (már amennyiben lehetőségük van rá).
Illusztráció a Lelapa AI Zines-hez (Kép: Lelapa)
Egyes vállalatok, szervezetek változtatni kívánnak a helyzeten. Ezek egyike és talán a legambiciózusabb a dél-afrikai Johannesburgban működő Lelapa.ai kutatólaboratórium. Alapítói remélik, hogy projektjeikkel egyrészt hozzájárulnak a régióban rejlő potenciál kiaknázásához, másrészt hazacsábíthatnak a kontinenstől messze, főként az Egyesült Államokban élő szakembereket, valamint segíthetnek natív startup ökoszisztéma kialakításában, az egyenlőtlenségek mesterséges intelligenciával is történő csökkentésében.
A szervezet a Szilícium-völgy napirendjén nem szereplő kihívásokkal foglalkozni óhajtó afrikai MI-szakemberek paradicsomaként igyekszik pozícionálni magát. Például a nagy nyelvmodellek (large language models, LLM) által nem kezelt és a közeli prioritások között sem található afrikai nyelvekre, elsősorban a dél-bantu csoportba tartozó, elsődleges nyelvként tizenkét millió, másodlagosként tizenhatmillió személy által beszélt zulura, a Dél-afrikai Köztársaság egyik hivatalos nyelvére összpontosítanak.
Nyelvtechnológiák a prioritás
Ennek a célkitűzésnek a „természetesnyelv-feldolgozás, mint szolgáltatás” jellegű Vulavula termékkel próbálnak eleget tenni. A szolgáltatás lehetővé teszi ügyfeleinek, hogy saját nyelvükön, saját közegükben kapcsolatba lépjenek az ugyanazt az alulreprezentált nyelvet beszélők millióival. A zulut nem akarják feltétlenül a ChatGPT-be integrálni, mert nincs sok rendelkezésre álló és használható gyakorlóadat, plusz túl sok és drága számítási kapacitás is kellene hozzájuk, ráadásul a bizonytalan internetkapcsolat is gondokat okozhat MI-modellek alkalmazásánál.
Mindezeket alátámasztandó, egy elemzésükben kimutatták, hogy a kisebb AfroLM többnyelvű modell zulu mondatok fordításánál legalább olyan jól, vagy jobban teljesített, mint a GPT-3 egyik változta.
Afrikai motívumok (Kép: Lelapa)
A Lelapa kereskedelmi és ipari kutatásokat is igyekszik végezni. Egyik alapítója, Pelonomi Moiola Japánban végzett mesterprogramot, amikor 2017-ben – hazalátogatása során – a johannesburgi Witwatersrand Egyetem által szervezett Deep Learning Indaba rendezvényen vett részt. Huszonkét országból több mint hatszázan érkeztek rá, változatos területeket, köztük az MI-vel támogatott egészségügy és mezőgazdaság helyspecifikus és a szubszaharai lakosság igényeire alakított alkalmazásait vitatták meg. Moiola soha nem látott ekkora MI-rendezvényt a kontinensen.
Az egyhetes konferencia után úgy érezte, hogy hatással lehet afrikaiak életére, és a hazatelepülés, mérnöki szaktudása a kontinens szolgálatába állítása mellett döntött. Az ambiciózus terveket szövő, egymilliárd afrikai igényeit kielégíteni óhajtó Lelapa alapításában az utolsó alkalommal Tunéziában megtartott Deep Learning Indaba több szervezője szintén részt vett.
Mágnes-szerep
Bizakodnak, hogy fiatal vállalatuk ugyanolyan mágnes szerepet tölthet majd be a kontinensen, mint a Microsoft-partner OpenAI vagy a Google-hoz tartozó, londoni DeepMind globálisan. Az afrikai tehetségeket úgy szeretnék magukhoz vonzani, mint ahogy a ma már kultikus státuszú két vállalat csábít magához a világ összes tájáról MI-szakembereket. Az elvándoroltakat a hazatérésről akarják meggyőzni, a meggyőzéshez pedig afrikai kutatók szívéhez közel álló területeken, például anyanyelvük gépi feldolgozásához, chatbotok általi használatához szándékoznak projekteket indítani.
Többekkel tárgyaltak már, a visszajelzések pozitívok, a kutatók örülnek, hogy leendő munkájukkal hiányt pótolnak. A Mozilla Ventures és az Afrikára összpontosító Atlantica Ventures által támogatott cégbe olyanok is befektettek, mint a Deep Learning Indabát lelkesen támogató Jeff Dean, a Google „MI-főnöke” vagy a BioNTech által 682 millió dollárért felvásárolt Instadeep startup vezérigazgatója, Karim Begnir.
Nyelvtechnológiákon a hangsúly (Kép: Lelapa)
Mostani – még mindig bevezető – projektjeik keretében pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó botot fejlesztenek egy dél-afrikai banknak, anyákat egészségügyi szakemberekkel összekapcsoló gépitanulás-rendszert építenek, afrikai műkincseket tengerentúli múzeumoktól visszaszerző szervezetnek (Open Restitution Africa) pedig szövegbányász megoldást dolgoznak ki.
A szintén társalapító Vukosi Marivate, a Pretoria Egyetem adattudósa elmondta, hogy tengerentúli technológiai cégekre támaszkodás helyett az afrikai érdekeket prioritásként kezelő megoldásokat hoznak létre. Nem akarnak lemaradni, mert a technológiai forradalmak lemaradói társadalomként fizetnek óriási árat – hangsúlyozza.
A Lelapa alapításában a Deep Learning Indaba szervezői mellett az afrikai nyelveken készült nyílt forrású adatsorokat és modelleket promótáló Musakhane nonprofit szervezet tagjai is részt vettek.
