Bár nem tartozik a kimondottan környezetszennyező iparágak közé, komoly energiaigénye van a mobilszolgáltatási szektornak is. A GSMA tanulmánya szerint a múlt évben már 227 TWh-t emésztett fel a hálózatok, irodaházak, egyéb létesítmények működtetése. Összehasonlításként, Magyarország teljes villamosenergia-felhasználása 2021-ben nagyjából 46,9 TWh volt. Vagyis bolygónk jövője szempontjából sem nem mindegy, hogy milyen forrásból fedezik a mobilcégek ezt az energiaigényt, ahogyan az sem, hogy milyen hatékonysággal tudja felhasználni az energiát. Ez már csak azért is fontos kérdés, mert mind a hálózatok, mind a felhasználói igények folyamatosan bővülnek, vagyis az energiaigény is növekszik, csak tavaly 17 százalék körüli volt ez a növekedés.
A GSMA „Mobile Net Zero” jelentése alapján nem túl gyors, de folyamatos átállás figyelhető meg a megújuló energiaforrásokra a mobilszolgáltatók körében. A tanulmány szerint míg 2020-ban még csak 14, 2021-ben pedig 18 százalék volt a megújulók aránya a cégek energiamixében, addig tavaly már 24 százalékra nőtt ez az érték.
Tavaly már 24 százalék volt a megújuló energia aránya. (fotó: Ericsson)
Tudományos alapokon
A GSMA által évente közzétett jelentés, amely a mobilágazat nettó zéró kibocsátás felé tett előrehaladásának nyomon követésére szolgál, azt is bemutatja, hogy a szolgáltatók milyen lépéseket tesznek az energiahatékonyság javítása érdekében, hogyan fektetnek be az 5G-be – amely nagyobb sávszélességet tesz lehetővé alacsonyabb bitenkénti energiafelhasználás mellett -, illetve hogyan építik le az energiaigényes régi hálózatokat, valamint fektetnek be elektromos járművekbe.
2023 elejére az iparágban már 62 szolgáltató – amelyek az ágazat bevételeinek 61 százalékát, a csatlakozások 46 százalékát adják – vállalta, hogy 2030-ig tudományos alapokon nyugvó klímavédelmi célokat tűz ki, amelyek célja a közvetlen és közvetett szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentése. Ez a 62 cég egyébként már 12-vel több, mint 2022 végén.
Ezek a kötelezettségvállalások jelentősek, mivel megkövetelik az üzemeltetőktől, hogy teljes egészében áttérjenek a megújuló forrásból származó villamos energiára, lemondjanak a dízelgenerátorok használatáról, villamosítsák járműparkjukat és ezekbe a törekvésekbe bevonják beszállítóikat is. A mobilszolgáltatók jelentős része vállalta azt is, hogy 2050-re vagy korábban eléri a nettó zéró kibocsátást.
Megújuló energia aránya a mobilcégek energiamixében
Forrás: GSMA
(százalék, illetve teljes energiafelhasználás TWh-ban)
Kulcskérdés az energiahatékonyság
„Az éghajlatváltozás elleni fellépés környezeti és pénzügyi előnyei egyértelműek a mobilipar számára. A mobilszolgáltatók vezető szerepet vállalnak az éghajlatvédelemben, és mivel az ágazatunk által felhasznált villamos energia közel negyede megújuló forrásokból származik, a célmeghatározáson túlmutató, bizonyítható cselekvésre is sor kerül. A digitális átállás jelentős lépés a fenntarthatóbb gazdaság felé is. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, minden téren szorosabb együttműködésre lesz szükség a kormányok és a magánszektor között. Fontos felismerni, hogy a kormányzati politikák és szabályozás milyen hatással lehetnek a szolgáltatók azon képességére, hogy energiahatékonyabb hálózatok építsenek ki. Ezen túlmenően a kormányoknak egyértelműen szerepet kell játszaniuk a tiszta energiára való átállás felgyorsításában azáltal, hogy megfelelő kereteket teremtenek a vállalkozások számára a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiához való versenyképes áron történő hozzáféréshez” – mutatott rá John Giusti, a GSMA szabályozási igazgatója.
Az energiahatékonyság növelése alapvető fontosságú stratégiai prioritássá vált a távközlésben. A legnagyobb mobilszolgáltatók felismerték a hálózati megoldások fejlesztésének fontosságát, és a hatékonyabb berendezések és ezáltal a költségek csökkentése az egyik fő szempont lett a beszerzések során – állapítja meg a GSMA jelentése. Ez egyébként nem csak klímavédelmi szempontból fontos, de üzletileg is megéri a cégeknek. Az energia ugyanis még mindig átlagosan a távközlési cégek működési kiadásainak 20-40 százalékát teszik ki, míg a hálózati költéseik 80-90 százalékát adják (a telephelybérleti költségeket nem számolva).
