(Kiemelt kép: Unsplash)
Ennek a sziszifuszi feladatnak a megoldását megnehezítik az egyre nyilvánvalóbbá váló klímaváltozás következményei, melyek világszerte hatással vannak a gazdálkodókra is. Már Németországban a 2018-as forró nyár súlyos terméskiesésekhez vezetett, de gondoljunk csak a tavalyi aszályra hazánkban. Az éghajlatváltozás mégis látványosan a legszegényebb országokat érinti a legsúlyosabban, amelyeknek a léte nagyrészt a mezőgazdaságuktól és annak aktuális (digitális) fejlettségétől függ. A jövőbeli élelmezésbiztonság védelme érdekében mezőgazdaságunknak fenntarthatóbbá és erőforrás-hatékonyabbá kell válnia. A digitalizáció éppen ebben segítheti a mezőgazdaságot többféle ICT technológia-alapú megoldással, melyeket együttesen intelligens gazdálkodásnak neveznek.
Mit jelent az intelligens gazdálkodás?
Az intelligens gazdálkodás magában foglal minden olyan mezőgazdasági folyamatot, melynek célja elsősorban nem a kapacitás, hanem a hatékonyság növelése. Hogy az digitálisan szerzett, intelligens és célorientált elemzés, tervezés és megfigyelés révén a rendelkezésre álló erőforrásokat optimálisan és az egyéni igényeknek megfelelően tudják feldolgozni. Alapvető mezőgazdasági termelési adatokat gyűjtenek és aggregálnak, azért, hogy egy optimalizált folyamatláncot hozzanak ezekből létre. Ez a gyűjtési folyamat viszont már eleve egy kifinomult digitális szenzortechnológiával történik. Az intelligens gazdálkodást gyakran a precíziós gazdálkodás szinonimájaként is szokás használni. Érdemes viszont a két fogalom közé hiátust tenni és elhatárolni őket egymástól. Míg a precíziós mezőgazdaság elsősorban a szántóföldi gazdálkodásra összpontosít (vagyis helyspecifikus megoldásokat tartalmaz egy adott földterületre fókuszálva), addig az intelligens gazdálkodás holisztikusabb, a célja az, hogy digitális technológiával tehermentesítse a gazdálkodókat a gazdálkodás minden területén és költségmegtakarítást eredményezzen mihamarabb.
Az intelligens gazdálkodás a mezőgazdaság kihívásait a digitalizáció várható előnyeivel tudja csak feloldani. Használatával csökken a gazdálkodásba vetett fizikai munka mennyisége, de a tervezési és dokumentációs fázisok hossza is rövidül a folyamatok optimalizálása révén. A nagyobb átláthatóság jobb döntéshozatalhoz vezet, hiszen valós időben lehet nyomon is követni az aktuális mezőgazdasági feladatokat. Nem szabad elfeledkezni, a harmadik féllel való adat- és információcsere radikális megváltozásáról sem, az intelligens rendszerek adoptálása révén egyszerűbb lesz a megrendelésfeldolgozás, tanúsítás és a követhetőség, de a fogyasztói tájékoztatás és a kommunikáció is új platformokon zajlik. Az intelligens gazdálkodás alapját a mezőgazdasági folyamatok automatizálása jelenti (ezek nyomkövetése és ellenőrzésére szolgáló technológiák bevezetése és szakági adaptációját). Ilyenek lehetnek a térinformatikai fejlesztések, az IoT integráció, MI és ML (mesterséges intelligencia és gépi tanulás) alkalmazása a mezőgazdasági folyamatok újraértelmezése és jobb digitalizálása érdekében.
Hogyan javít(hat)ja az 5G a mezőgazdaságot?
Az 5G nélkül viszont ezek a folyamatok, vagyis a gyors adatátvitel csak hellyel-közzel működhetnek egy intelligens mezőgazdaságban 2023-ban már (a 4G korszak úttörő szerepét viszont nem szabad letagadni). A mobilhálózatok már eddig is oroszlánrészt vállaltak és számos ICT technológiát kamatoztathattak a „digitális gazdák”, viszont az 5G az alacsony késleltetés és a nagy sávszélesség és a sok, egyidejűleg is kommunikálni tudó szenzor támogatás miatt a sokszorosára növeli ezek hatását. Így domináns szerepet fog betölteni a mezőgazdaság jövőjében, az intelligens gazdálkodás holisztikus előnyeinek kibontakoztatásában, a termelékenység növelésében és az erőforrások megfelelő felhasználásának biztosításában a precíziós mezőgazdaság segítségével. Ez természetesen ma már nem képzelhető el mesterséges intelligenciával felvértezett mezőgazdasági gépek nélkül. Ilyen például a SmartRisk megoldás, melynek segítségével a gazdák gyors tájékoztatást kaphatnak a különböző környezeti kockázatokról és a növényeket sújtó betegségekről egy integrált mobilalkalmazáson keresztül, ugyanez az MI-rendszer a „mezőgazdasági üzem” folyamatos figyelésével végezhet kockázatelemzéseket is. Ezeknek a digitális nóvumoknak a tökéletes kihasználásához viszont már hatalmas mennyiségű adat szükséges, a mesterséges intelligencia hatékony működéséhez ezeket elő is kell „emészteni”, szűrni hiszen csak a megfelelően értékes mezőgazdasági adatokra van igazából szükség. Az 5G itt lép a színre, az adatelérhetőségben a hatalmas mennyiségű adatátvitel felgyorsításával, ami segíti az MI alrendszerek hatékony működését is.
Okosfarmok és 360 fokos gazdaságok
A precíziós mezőgazdaság egyik meghatározó szempontja a mezőgazdasági inputanyagok felesleges felhasználásának csökkentése és a takarékosság (a mostani háború műtrágya hiánya is közrejátszik ebben). Az okosfarm rendszerek a gazdaságok 360 fokos megfigyelésével segítik ezt a gyakorlatban is megvalósítani: a gazdaságokból, műholdakról, drónokról és érzékelőkről gyűjtött adatok segítségével. Az 5G implementálása ezekbe az eszközökbe segíti a hatékony termésfelügyeletet: ezt a tevékenységet már 2023 sztárjai, az autonóm drónpermetezők hajtják végre. A drónos permetező a legújabb technológia az intelligens mezőgazdaságban, termény- és gyomszkennerekből és permetezőgépekből alkotnak bonyolult és organikus rendszert. Az ICT-alapú platformok integrálódhatnak természetesen a már meglévő és a gazdaságokban meghonosodott IoT-eszközökbe is, hogy az utóbbiak által generált ismereteket felhasználva az agrokémiai szerek kijuttatását csak a szükséges helyekre korlátozzák, az általános (és pazarló) permetezés helyett. A vegyszerek korlátozott, célzott használata csökkenti az inputköltségeket, és segít a vízszennyezés, a talajkárosodás és a termésveszteségek minimalizálásában. Végül, de nem utolsó sorban, a gazdák a szín- és méretelemzés segítségével a mesterséges intelligencia és az 5G-képes drónpermetezők segítségével meghatározhatják a betakarítás pontos idejét is már. A drónok ugyanis az MI-vel támogatott kameráikkal meg tudják különböztetni az egészséges terményeket a gyomoktól (levélszín és textúra azonosítással), így egy-egy permetezés eredményességét és annak korrekcióját azonnal láthatják a gazdák. Mindezt 5G-vel megspékelve valós időben lehet követni, felfedve a potenciális gyomokat és romlott terményeket is, az automatizált növényfelismerés és gyomirtás így gyors és hatékony betakarítást eredményezhet (időt és költséget megtakarítva).
Talajelemzés és állattenyésztés
A tavalyi aszály után felértékelődött az intelligens gazdálkodás másik fontos területe, a talajelemzés és vízigényfelmérés fontossága. A precíziós öntözővezetékek már talajszondák segítségével tudják az egyes területek igényét mérni, az 5G szenzorok segítségével pedig a talajnedvességtartalom és a víz sótartalmáról és a kívánt kultúrák mintáinak minden adatáról értesülhetnek azonnal így szabályozva az öntözési ciklusokat. Ez megakadályozza a felesleges vízfogyasztást, valamint a fenyegető felszíni és felszín alatti vízterületek kimerülését. Mellesleg az MI-alapú rendszerek már képesek így becsléseket hozni a lehetséges terméshozamokról is, vagyis így a bevethető (és rendelkezésre álló vagy bérlendő) agrokémiai és mezőgazdasági gépparkot is lehet eleve hozzá igazítani az optimális kihasználtság végett. A fenntartható mezőgazdaság egyik kulcsterülete lehet az állattenyésztés megújítása, itt az 5G segíthet az állomány nyomkövetésében és kezelésében. De kibővíti a meglévő földrajzi helymeghatározási szolgáltatásokat és a valós idejű összeköttetést biztosít, így az állatok egészségi állapotáról, termékenységéről és táplálékfelvételéről folyamatosan képesek tájékozódni a gazdák. Az ICT technológiai legújabb vívmányai segítségével a gazdaságok tulajdonosai csökkenthetik az állattartási megoldások és az állatállomány teljesítményének összköltségét is.
