Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post
Hirdetés

Print

Mi történik akkor, ha az üzletileg kritikus rendszer működtetését töviről-hegyire ismerő kolléga kiesik a munkából? Bármennyire abszurd, de a cégek túlnyomó részében nem lapul erre az esetbe a fiókban B-terv. Újra fejlesztés helyett azonban van költséghatékonyabb és egyszerűbb alternatíva!
Az elmúlt évtizedben kilőtt a kibertámadások száma, olyannyira, hogyha a támadásokból befolyt pénzt GDP-arányosítanánk, a károk mértéke alapján a világ harmadik legnagyobb nemzetállama lenne. A fiktív nemzetállam gyarapodásához a magyar cégek is jócskán hozzátettek. Statisztikák, a leggyakoribb cégméretre optimalizált támadások és a triviális megoldások, amivel mindez elkerülhető lett volna.
A felhőalapú technológiák térhódítása sok előnnyel jár a vállalatok és egyének számára is, de nem szabad elfelednünk, hogy az adatvesztés kockázata mindig jelen van, függetlenül attól, hogy azok hagyományosan tárolódnak vagy a felhőben. Az adatmentés így kulcsfontosságú szerepet játszik felhős környezetekben is, és több okból is elengedhetetlen:
A kibertér ismerete, a szemfényvesztések és családos közötti ügyes navigálás, mára olyan esszenciális készséggé vált, mint az írás és olvasás. Ennek ellenére sokan mégis vakon vannak a mindennapokban, ami miatt a virtuális térben zajló történések a való világban felépített mindennapokat is keresztbe törhetik. Kibertámadások, virtuális játékok és a céges eszközök traumája.
A csapból is a NIS2 folyik, ennek ellenére változatos képet mutat a hazai piac a felkészültséget és a szabályozás iránti lelkesedést tekintve. Kik a szabályozás abszolút nyertesei és kik azok, akiknek a legnehezebb lesz megugrani az előírtakat?
Az Európai Unió a digitális kor fontos kereszteződésében áll: a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás egyre markánsabban beépül a kontinens kiberbiztonsági infrastruktúrájába, a biztonságos digitális jövő ígérete pedig magával ragadó elképzelés. Ez az ígéret azonban átláthatatlannak tűnő kihívásokkal is jár.
Az Európai Parlament jóváhagyásával az Európai Unió Mesterséges Intelligencia (MI) Rendeletének elfogadása jó néhány izgalmas hónapot tartogat a vállalkozások és vállalatok számára, hiszen újabb megfelelésnek kell eleget tenniük. Noha a legtöbben épp a NIS2-t nyögik, a rendelet azokra is kiterjed, akik első ízben csak legyintenek rá.
A hazai IT-munkaerőpiac elmúlt néhány éve igazi hullámvasút volt: a Covid-időszak hozta állásdömping és jelölt diktálta piactól 2024 elejére eljutottunk oda, hogy egyre inkább csökken az IT-munkaerőigény iránti kereslet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi áll az éles váltás mögött.
A NIS2-irányelv nem csupán egy szabvány, ez egy új védelmi mérföldkő a létfontosságú ágazatok számára. Bár még nem világos, milyen új típusú kibertámadásokat generálhatnak a változások, egy dolog biztos: az átmeneti időszak különösen kritikus. A változás időszakában nyitva maradt biztonsági réseken a hackerek pillanatok alatt becsusszanhatnak a szervezetbe. Mire kell figyelni?
Az NIS2-nek köszönhetően a vállalatoknak az eddigieknél komolyabban kell venniük a kiberbiztonságot. Mesterséges intelligencia nélkül ma már nem kezelhetők a rendszereket fenyegető incidensek, de hogyan használható a legeredményesebben erre a célra az MI?
A mesterséges intelligencia a NIS2 egyik legnagyobb kihívását, az auditot is képes lehet támogatni, azonban az irányelvvel összhangban való MI integrálása kihívásokkal is jár, beleértve az adatvédelmi és etikai megfontolásokat, valamint a rendszerek biztonságát. A mesterséges intelligenciával támogatott audit előnyeit és hátrányait, valamint az integrációs kihívásokat összegeztük.

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

PODCAST

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!