Érvénybe lépett az Európai Unió mesterségesintelligencia-törvénye. Rögös út vezetett idáig, és egyáltalán nem egyértelmű, miket is kell figyelembe venni, milyen elveket érvényesítve kell kidolgozni a szabályozást, már amennyire szükség van rá. Nyilván van, csak a mértéke nem mindegy.
Az IT-büdzsé nyomában, avagy mire költenek jövőre a cégek?
Leálló rendszerek, meghekkelt adatok és veszélyes vírusok vesznek körül. Az egyre több digitális eszközzel csak nő a kihasználhatóság mértéke, ugyanakkor az IT-szektor világszintű kiadásai a vártnál alacsonyabbak lesznek 2024-ben. A technológiai igazgatók nem szívesen vágnak bele nagyobb projektekbe, ami sérülékenységi kérdéseket is felvet.
Mekkora egy email karbonlábnyoma?
Valószínűleg nem gondolnánk, de egy hétköznapi email küldés is hozzájárul a környezeti terheléshez. Bár látszólag “láthatatlan”, az emailek továbbítása, tárolása és a mögöttük lévő infrastruktúra üzemeltetése valós energiafogyasztással és szén-dioxid-kibocsátással jár. Mennyire is környezetterhelő egy email, és mit tehetünk annak érdekében, hogy digitális életmódunk fenntarthatóbb legyen?
20 atomerőmű enegiáját adó napelempanelt fejlesztettek
A napenergia évről évre egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen a megújuló energiaforrások nemcsak környezetbarátabbak, de hosszú távon fenntarthatóbb megoldást is nyújtanak. Most viszont a tudományos világ egy új csodafegyverrel, a perovszkittal van tele, amely forradalmasíthatja a napenergia-technológiát. De mi is ez a különös nevű anyag, és miért érdemes róla beszélni?
